Deutsch (DE)
English (EN)
Greek (GR)
Hrvatski (HR)
Italiano (IT)
Nederlands (NL)
Polski (PL)
Română (RO)
Slovensky (SK)
Slovenščina (SL)
Türkçe (TR)
bosanski (BS)
español (ES)
français (FR)
lietuvių (LT)
moldovenească (MD)
shqip (SQ)
Česká (CZ)
Српски (SR)
беларуская (BE)
български (BG)
македонски (MK)
русский (RU)
українська (UK)
A magyarországi gyorsforgalmi úthálózat kialakítása hosszú és összetett folyamat volt, amely több mint hat évtizedet vett igénybe. Ha az első autópályaszakasz megnyitását vesszük kiindulópontnak, akkor a hálózat fejlődése és bővülése 60 éves történelmi ívet húz maga után. Az ilyen nagyszabású infrastruktúra-fejlesztések természetesen alapos tervezést igényeltek, amely az alapját képezte a későbbi megvalósításnak.
Az 1961-ben készült tervet, amely Budapest központú sugaras gyorsforgalmi hálózatot vetített előre, egy előző, sokkal korábbi, 1941-ből származó terv is megelőzte. Dr. vitéz Vásárhelyi Boldizsár mérnök és közgazdász ekkor vetette papírra az „AUTOMOBIL-PÁLYÁK műszaki követelményei és a magyar gépjárómű-pályák kialakításának programmja” című munkáját, amelyben a Budapestet elkerülő körgyűrű koncepcióját is bemutatta. Vásárhelyi terveiben azonban Budapest elkerülése, és így a főváros belső közlekedési problémáinak megoldása központi szerepet kapott, ami eltér az 1961-es tervek fókuszától.
A gyorsforgalmi utak fejlesztése Magyarországon hamar megkezdődött, hiszen 1942-ben már létrehozták a Ferihegyi repülőtérre vezető gyorsforgalmi utat, amely ugyan nem autópálya volt, de kereszteződések nélküli kialakítása előtanulmányként szolgált a későbbi autópálya-építésekhez. Vásárhelyi Boldizsár közreműködése ebben a projektben is jelentős volt. A Vásárhelyi által megálmodott gyorsforgalmi hálózat, mintegy 1.770 kilométernyi útszakasszal, számos tekintetben előrevetítette a modern magyar gyorsforgalmi úthálózatot. Az 1941-es tervben szereplő teljes körgyűrű elképzelés – mely Budapestet teljes mértékben elkerültette volna – még napjainkra sem valósult meg teljesen, hiszen az M0-s autóút sem teljes körű ma. Dr. vitéz Vásárhelyi Boldizsár elképzelései és a modern fejlesztések között sok hasonlóság fedezhető fel, ami arra utal, hogy az általa megfogalmazott vízió egyfajta előretekintő alapként szolgálhatott az elkövetkezendő évtizedek infrastruktúrafejlesztési irányainak kijelölésében.
Az ő tervei és munkája révén betekinthetünk egy olyan jövőbe, amelynek egyes elemei csak hosszú idő elteltével öltöttek testet, igazolva a kiváló szakember látásmódjának időtállóságát.
