Elkezdődtek a munkálatok Románia leghosszabb, autópályán megépített alagútján. Az új létesítmény közel két kilométeres folyosóival az A1-es Lugoj–Déva autópálya vonalán valósul meg, és Temes, illetve Hunyad megye közötti dombok alatt fog húzódni. A Lugoj–Déva autópálya határán, Hunyad és Temes megyék között formálódik a vonal második alagútja, amelynek hossza megközelíti a két kilométert. Két különálló szelvényből áll: egy kisebb, már előrehaladottabb fázisban lévő alagútból, valamint egy jóval hosszabb változatból. A „nagy alagút” (T2) első néhány méterét a Holdea–Coșevița térségben már kiásták, és a tervek szerint 2026 végére elkészülhet az egész, 9,14 kilométeres autópálya-szakasz Holdea (Hunyad megye) és Margina (Temes megye) között. Az ásatások februárban kezdődtek, először a „kis alagúton” (T1), amelynek bal oldali folyosója 367,5, jobboldali folyosója pedig 415 méter hosszú. Az első alagút bal oldali folyosójában várhatóan hamarosan áttörik a falat mindkét végéről, így szimbolikusan is megjelenik majd „a fény az alagút végén” mindkét irányból. Az Építkezés Regionális Út- és Hídügyi Igazgatóság közleménye szerint mindkét alagútban folytatódnak a munkálatok, a másodiknál már lezajlott az induló portál előkészítése, és megkezdődtek a tényleges földmunkák.
Az alagútszakaszhoz tartozó hidak, viaduktok, ágyazatépítés, valamint két átkelő is kivitelezés alatt áll, közel 800 munkás és 200 gép dolgozik a helyszínen. A nagy alagút megközelítőleg négyszer hosszabb, mint a kisebb, ezért kivitelezése is összetettebb feladat. Az autópálya-terv szerint a T2-es bal oldali folyosója 1.825, a jobb oldali 1.985 méter hosszú lesz. Mindkét cső egyirányú forgalomra készül, két sávval, leállósávval, szervízjárdával, vészhelyzeti kijáratokkal és szervízfülkékkel, beleértve az SOS és a tűzvédelmi rendszert is. A portálokat a „cover & cut” módszerrel alakítják ki, támfalakat és cölöpöket helyeznek el. A nyugati bejáratnál három nagyobb és két kisebb, a keletinél négy nagy és két kisebb kőfal épül, majd gépekkel folytatják a földmunkákat az útpálya szintjének eléréséig. Az alagút fő szakaszát mechanikusan, az úgynevezett Új Osztrák Alagútépítési Módszer (NATM) szerint építik, amely során folyamatos geotechnikai mérésekkel monitorozzák az állapotot, és az aktuális körülményekhez igazítják a szerkezet megerősítését.
A fedett („cover & cut”) szakaszokat előbb támasztófalakkal biztosítják, itt a bal csőnél 300, a jobb csőnél 73 méteres szakaszról van szó. Az előírások alapján, 500 méternél hosszabb egyirányú alagutakban szabályozottak a menekítő folyosók: az első, rövidebb alagút esetében erre nincs szükség, a második, csaknem két kilométeres viszont öt gyalogos vészkijárattal rendelkezik, amelyek közül az egyik gépjárművek áthaladására is alkalmas. Ezek átlagosan 350 méterenként helyezkednek el. Az üzemeltető emlékeztet: ilyen esetekben, ha incidens történik, az alagutat mindkét irányban automatikusan lezárják, és az embereket a folyosókon keresztül az éppen nem érintett csőbe vezetik, ahonnan biztonságosan kijuthatnak. Az A1-es autópálya Lugoj–Déva szakaszán, a Margina–Holdea szelvényen 2025 februárjában kezdődtek meg az alagútásatások, amelyek, az egész, 9,14 kilométeres szakasszal együtt, 2026-ban készülhetnek el. Az A1-es autópálya 100 kilométer hosszú, áthalad Temes és Hunyad megyén, részben a Maros völgyén Dobra irányába, majd a Nyugati-síkságra vezet tovább a Poiana Ruscă-hegység lábánál. 2019 végéig mintegy 90 kilométer már átadásra került.
A völgyalagútakkal átszelt D és E szakaszon a munkálatok 2017-ben félbeszakadtak, ezen közel 9 kilométer hosszú szektorokban tervezték most megépíteni az alagutakat. Az újraindított közbeszerzési eljárás során, 2022-ben a teljes tervezési és kivitelezési feladatot a Spedition UMB vezetésével alakult konzorcium nyerte el, mintegy 1,8 milliárd lej értékben, melyet a román állam a Helyreállítási és Reziliencia Programból finanszíroz.
