Deutsch (DE)
English (EN)
Greek (GR)
Hrvatski (HR)
Italiano (IT)
Nederlands (NL)
Polski (PL)
Română (RO)
Slovensky (SK)
Slovenščina (SL)
Türkçe (TR)
bosanski (BS)
español (ES)
français (FR)
lietuvių (LT)
moldovenească (MD)
shqip (SQ)
Česká (CZ)
Српски (SR)
беларуская (BE)
български (BG)
македонски (MK)
русский (RU)
українська (UK)
Két hét múlva a lakosság arról szavaz, hogy az autópályákat kibővítsék-e különösen forgalmas szakaszokon, mint amilyen Genf, Bern, Bázel, St. Gallen és Schaffhausen környékén található. Az állami költségeket közel 5 milliárd frankra becsülik. Az a kérdés, hogy ez a beruházás kizárólag a Közúti Alapból (NAF) finanszírozható-e, jelenleg heves viták tárgyát képezi. Nyilvánvalóan még a kormányzati körökben sincsen egyetértés. Az SVP-s közlekedési miniszter, Albert Rösti, az információszabadságról szóló törvényre hivatkozva kívánta hangsúlyozni a szavazási tájékoztatóban, hogy az autópálya-bővítés új adók nélkül is megvalósítható lenne, ahogy arról a "Schweiz am Wochenende" beszámolt. Ezzel szemben az FDP-s pénzügyminiszter, Karin Keller-Sutter, ezen állítást kijavította, és kihagyta a "új vagy további adók nélküli" részt a szavazási dokumentációból. Erről dokumentumok is beszámolnak, amelyek a szerkesztőség birtokában vannak. A szövetségi tanács 2022-es jelentésében még úgy vélte, hogy a NAF-tartalékok a következő években oly mértékben csökkennek, hogy 2027-re a benzin áremelése szükségessé válhat. Ha ezek 500 millió frank alá esnek, a politikának 4 rappen/literrel kell növelnie az ásványolaj-adót. „Ez félreérthető lehet” Albert Rösti az utóbbi hetekben minden alkalommal hangsúlyozta, hogy nincs összefüggés a bővítési tervezet és a benzin áremelése között. Biztosította mind a "20 Minuten"-nek adott interjúban, mind az SRF "Arena"-ban, hogy a hat bővítési projekthez nem szükséges az üzemanyag-adót növelni.
Most a "Schweiz am Wochenende"-nek adott interjúban a pénzügyi és közlekedési minisztériumok közötti megosztottságról beszélt. Kijelentette, hogy a prioritások változtatásával elkerülhető a benzin áremelése, és már 2030-tól számít a közúti alapok helyzetének javulására, mivel ettől kezdve az elektromos járművek is adóztatva lesznek. Amellett, szerint Rösti, nem meglepő, hogy a pénzügyminisztérium magasabb bevételekre törekszik. A geopolitikai helyzet miatt amúgy is ingadoznak a benzinárak, más szóval: „Még a javaslat elutasítása esetén is nőhet a benzin ára.” Jon Pult, az SP országgyűlési képviselője és bővítési ellenzője felháborodik: „Minél többet költenek, annál nagyobb az alulfinanszírozás kockázata. Rösti próbálja ezt ködösíteni és eltakarni, egyszerűen tagadja.” Bosszantónak és igazságtalannak tartja, hogy hetekbe, sőt nyomásgyakorlásra volt szükség ahhoz, hogy a közvélemény megtudja, ténylegesen van kapcsolat az autópálya-bővítés és a benzin árak között. „Ez azt mutatja, milyen átláthatatlan módon dolgoznak.” Ezenkívül Pult szerint a bővítési projekt költségei várhatóan a 5 milliárd frankot is meghaladják, „legalább egy milliárddal többre számítunk.” Nyilvánvaló, hogy a benzin drágulni fog, ami elsősorban a vidéki lakosságot érinti majd, akik az autóra támaszkodnak, miközben a városlakók a megnövekedett forgalom miatt ellenzik a bővítést. „Hangulatkeltés a szavazás előtt” Philipp Kutter, középpárti országgyűlési képviselő, a vitát klasszikus hangulatkeltésnek tartja a szavazás előtti utolsó szakaszban. Számos oka lehet annak, hogy a benzinárak emelkedjenek, mondja, melyek közül a legfontosabb az elektromos autók térnyerése a hagyományos motorokkal szemben. Bizakodó abban, hogy ezt a szerkezeti finanszírozási problémát 2030-ra sikerül megoldani, ehhez széles körű konszenzus áll fenn. „Mindenesetre leegyszerűsített megközelítés azt állítani, hogy a nemzeti közúti alap a tervezett bővítés miatt kerülne nehéz helyzetbe. Ez egyszerűen a szavazási küzdelem része. Most az autósokat próbálják megijeszteni.”
